elégedetlenség
Hungarian
Etymology
elégedetlen (“dissatisfied”) + -ség (“noun-forming suffix”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛleːɡɛdɛtlɛnʃeːɡ]
- Hyphenation: elé‧ge‧det‧len‧ség
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | elégedetlenség | elégedetlenségek |
| accusative | elégedetlenséget | elégedetlenségeket |
| dative | elégedetlenségnek | elégedetlenségeknek |
| instrumental | elégedetlenséggel | elégedetlenségekkel |
| causal-final | elégedetlenségért | elégedetlenségekért |
| translative | elégedetlenséggé | elégedetlenségekké |
| terminative | elégedetlenségig | elégedetlenségekig |
| essive-formal | elégedetlenségként | elégedetlenségekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elégedetlenségben | elégedetlenségekben |
| superessive | elégedetlenségen | elégedetlenségeken |
| adessive | elégedetlenségnél | elégedetlenségeknél |
| illative | elégedetlenségbe | elégedetlenségekbe |
| sublative | elégedetlenségre | elégedetlenségekre |
| allative | elégedetlenséghez | elégedetlenségekhez |
| elative | elégedetlenségből | elégedetlenségekből |
| delative | elégedetlenségről | elégedetlenségekről |
| ablative | elégedetlenségtől | elégedetlenségektől |
| Possessive forms of elégedetlenség | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | elégedetlenségem | elégedetlenségeim |
| 2nd person sing. | elégedetlenséged | elégedetlenségeid |
| 3rd person sing. | elégedetlensége | elégedetlenségei |
| 1st person plural | elégedetlenségünk | elégedetlenségeink |
| 2nd person plural | elégedetlenségetek | elégedetlenségeitek |
| 3rd person plural | elégedetlenségük | elégedetlenségeik |
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.