elveszít

Hungarian

Etymology

el- +‎ veszít

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛlvɛsiːt]
  • Hyphenation: el‧ve‧szít

Verb

elveszít

  1. (transitive) to lose (cause something to cease to be in one's possession or capability)

Conjugation
conjugation of elveszít
Infinitive elveszíteni
Past participle elveszített
Present participle elveszítő
Future participle elveszítendő
Adverbial participle elveszítve
Potential elveszíthet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite elveszítek elveszítesz elveszít elveszítünk elveszítetek elveszítenek
Definite elveszítem
én téged/titeket
elveszítelek		 elveszíted elveszíti elveszítjük elveszítitek elveszítik
Past Indefinite elveszítettem elveszítettél elveszített elveszítettünk elveszítettetek elveszítettek
Definite elveszítettem
én téged/titeket
elveszítettelek		 elveszítetted elveszítette elveszítettük elveszítettétek elveszítették
Conditional mood Present Indefinite elveszítenék elveszítenél elveszítene elveszítenénk elveszítenétek elveszítenének
Definite elveszíteném
én téged/titeket
elveszítenélek		 elveszítenéd elveszítené elveszítenénk elveszítenétek elveszítenék
Subjunctive mood Present Indefinite elveszítsek elveszíts
or
elveszítsél		 elveszítsen elveszítsünk elveszítsetek elveszítsenek
Definite elveszítsem
én téged/titeket
elveszítselek		 elveszítsd
or
elveszítsed		 elveszítse elveszítsük elveszítsétek elveszítsék
Conjugated infinitive elveszítenem elveszítened elveszítenie elveszítenünk elveszítenetek elveszíteniük

Derived terms
  • elveszítés
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.