eltör

See also: éltor

Hungarian

Etymology

el- +‎ tör

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɛltør]
  • Hyphenation: el‧tör

Verb

eltör

  1. (transitive) to break (to cause to end up in two or more pieces)

Conjugation
conjugation of eltör
Infinitive eltörni
Past participle eltört or eltörött
Present participle eltörő
Future participle eltörendő
Adverbial participle eltörve
Potential eltörhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite eltörök eltörsz eltör eltörünk eltörtök eltörnek
Definite eltöröm
én téged/titeket
eltörlek		 eltöröd eltöri eltörjük eltöritek eltörik
Past Indefinite eltörtem eltörtél eltört
or
eltörött		 eltörtünk eltörtetek eltörtek
Definite eltörtem
én téged/titeket
eltörtelek		 eltörted eltörte eltörtük eltörtétek eltörték
Conditional mood Present Indefinite eltörnék eltörnél eltörne eltörnénk eltörnétek eltörnének
Definite eltörném
én téged/titeket
eltörnélek		 eltörnéd eltörné eltörnénk eltörnétek eltörnék
Subjunctive mood Present Indefinite eltörjek eltörj
or
eltörjél		 eltörjön eltörjünk eltörjetek eltörjenek
Definite eltörjem
én téged/titeket
eltörjelek		 eltörd
or
eltörjed		 eltörje eltörjük eltörjétek eltörjék
Conjugated infinitive eltörnöm eltörnöd eltörnie eltörnünk eltörnötök eltörniük

Derived terms
  • eltörés
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.