egyesítés

Hungarian

Etymology

egyesít + -és

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛɟːɛʃiːteːʃ] (phonetic respelling: eggyesítés)
  • Hyphenation: egye‧sí‧tés

Noun

egyesítés (plural egyesítések)

  1. unification

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative egyesítés egyesítések
accusative egyesítést egyesítéseket
dative egyesítésnek egyesítéseknek
instrumental egyesítéssel egyesítésekkel
causal-final egyesítésért egyesítésekért
translative egyesítéssé egyesítésekké
terminative egyesítésig egyesítésekig
essive-formal egyesítésként egyesítésekként
essive-modal
inessive egyesítésben egyesítésekben
superessive egyesítésen egyesítéseken
adessive egyesítésnél egyesítéseknél
illative egyesítésbe egyesítésekbe
sublative egyesítésre egyesítésekre
allative egyesítéshez egyesítésekhez
elative egyesítésből egyesítésekből
delative egyesítésről egyesítésekről
ablative egyesítéstől egyesítésektől
Possessive forms of egyesítés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. egyesítésem egyesítéseim
2nd person sing. egyesítésed egyesítéseid
3rd person sing. egyesítése egyesítései
1st person plural egyesítésünk egyesítéseink
2nd person plural egyesítésetek egyesítéseitek
3rd person plural egyesítésük egyesítéseik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.