egyenletes
Hungarian
Etymology
egyenlet (“equation”) + -es, created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛɟɛnlɛtɛʃ]
- Hyphenation: egyen‧le‧tes
Adjective
egyenletes (comparative egyenletesebb, superlative legegyenletesebb)
Declension
| Inflection of egyenletes | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | egyenletes | egyenletesek |
| accusative | egyenleteset egyenletest |
egyenleteseket |
| dative | egyenletesnek | egyenleteseknek |
| instrumental | egyenletessel | egyenletesekkel |
| causal-final | egyenletesért | egyenletesekért |
| translative | egyenletessé | egyenletesekké |
| terminative | egyenletesig | egyenletesekig |
| essive-formal | egyenletesként | egyenletesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egyenletesben | egyenletesekben |
| superessive | egyenletesen | egyenleteseken |
| adessive | egyenletesnél | egyenleteseknél |
| illative | egyenletesbe | egyenletesekbe |
| sublative | egyenletesre | egyenletesekre |
| allative | egyenleteshez | egyenletesekhez |
| elative | egyenletesből | egyenletesekből |
| delative | egyenletesről | egyenletesekről |
| ablative | egyenletestől | egyenletesektől |
Derived terms
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.