diktátor

See also: diktator, diktatör, and Diktator

Czech

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈdɪktaːtor]
  • Rhymes: -aːtor

Noun

diktátor m

  1. dictator

Further reading
  • diktátor in Příruční slovník jazyka českého, 1935–1957
  • diktátor in Slovník spisovného jazyka českého, 1960–1971, 1989

Hungarian

Etymology

From Latin dictātor[1], from dictō (“to dictate”), from dicō (“to say”). With -átor ending.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈdiktaːtor]
  • Hyphenation: dik‧tá‧tor

Noun

diktátor (plural diktátorok)

  1. dictator

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative diktátor diktátorok
accusative diktátort diktátorokat
dative diktátornak diktátoroknak
instrumental diktátorral diktátorokkal
causal-final diktátorért diktátorokért
translative diktátorrá diktátorokká
terminative diktátorig diktátorokig
essive-formal diktátorként diktátorokként
essive-modal — —
inessive diktátorban diktátorokban
superessive diktátoron diktátorokon
adessive diktátornál diktátoroknál
illative diktátorba diktátorokba
sublative diktátorra diktátorokra
allative diktátorhoz diktátorokhoz
elative diktátorból diktátorokból
delative diktátorról diktátorokról
ablative diktátortól diktátoroktól
Possessive forms of diktátor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. diktátorom diktátoraim
2nd person sing. diktátorod diktátoraid
3rd person sing. diktátora diktátorai
1st person plural diktátorunk diktátoraink
2nd person plural diktátorotok diktátoraitok
3rd person plural diktátoruk diktátoraik

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.