diktál

Hungarian

From Latin dictō (“to say often, dictate”), from dicō (“to say, tell”).[1] With the verb-forming suffix -ál.

diktál

conjugation of diktál

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			diktálni
Past participle			diktált
Present participle			diktáló
Future participle			diktálandó
Adverbial participle			diktálva
Potential			diktálhat
Indicative mood	Present	Indefinite	diktálok	diktálsz	diktál	diktálunk	diktáltok	diktálnak
	Present	Definite	diktálom én téged/titeket diktállak	diktálod	diktálja	diktáljuk	diktáljátok	diktálják
	Past	Indefinite	diktáltam	diktáltál	diktált	diktáltunk	diktáltatok	diktáltak
	Past	Definite	diktáltam én téged/titeket diktáltalak	diktáltad	diktálta	diktáltuk	diktáltátok	diktálták
Conditional mood	Present	Indefinite	diktálnék	diktálnál	diktálna	diktálnánk	diktálnátok	diktálnának
Conditional mood	Present	Definite	diktálnám én téged/titeket diktálnálak	diktálnád	diktálná	diktálnánk	diktálnátok	diktálnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	diktáljak	diktálj or diktáljál	diktáljon	diktáljunk	diktáljatok	diktáljanak
Subjunctive mood	Present	Definite	diktáljam én téged/titeket diktáljalak	diktáld or diktáljad	diktálja	diktáljuk	diktáljátok	diktálják
Conjugated infinitive			diktálnom	diktálnod	diktálnia	diktálnunk	diktálnotok	diktálniuk

Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.