csúfít

Hungarian

Etymology

csúf (“ugly”) +‎ -ít (“verb-forming causative suffix”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃuːfiːt]
  • Hyphenation: csú‧fít

Verb

csúfít

  1. (transitive) to uglify, disfigure, deform, mar, scar (to make ugly; to worsen the appearance or attractiveness of)

Conjugation
conjugation of csúfít
Infinitive csúfítani
Past participle csúfított
Present participle csúfító
Future participle csúfítandó
Adverbial participle csúfítva
Potential csúfíthat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite csúfítok csúfítasz csúfít csúfítunk csúfítotok csúfítanak
Definite csúfítom
én téged/titeket
csúfítalak		 csúfítod csúfítja csúfítjuk csúfítjátok csúfítják
Past Indefinite csúfítottam csúfítottál csúfított csúfítottunk csúfítottatok csúfítottak
Definite csúfítottam
én téged/titeket
csúfítottalak		 csúfítottad csúfította csúfítottuk csúfítottátok csúfították
Conditional mood Present Indefinite csúfítanék csúfítanál csúfítana csúfítanánk csúfítanátok csúfítanának
Definite csúfítanám
én téged/titeket
csúfítanálak		 csúfítanád csúfítaná csúfítanánk csúfítanátok csúfítanák
Subjunctive mood Present Indefinite csúfítsak csúfíts
or
csúfítsál		 csúfítson csúfítsunk csúfítsatok csúfítsanak
Definite csúfítsam
én téged/titeket
csúfítsalak		 csúfítsd
or
csúfítsad		 csúfítsa csúfítsuk csúfítsátok csúfítsák
Conjugated infinitive csúfítanom csúfítanod csúfítania csúfítanunk csúfítanotok csúfítaniuk

Derived terms
  • csúfítás

(With verbal prefixes):

  • elcsúfít
  • megcsúfít
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.