csodál

Hungarian

Etymology

csoda (“miracle”) +‎ -l (verb-forming suffix)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃodaːl]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: cso‧dál

Verb

csodál

  1. (transitive) to admire

Conjugation
conjugation of csodál
Infinitive csodálni
Past participle csodált
Present participle csodáló
Future participle csodálandó
Adverbial participle csodálva
Potential csodálhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite csodálok csodálsz csodál csodálunk csodáltok csodálnak
Definite csodálom
én téged/titeket
csodállak		 csodálod csodálja csodáljuk csodáljátok csodálják
Past Indefinite csodáltam csodáltál csodált csodáltunk csodáltatok csodáltak
Definite csodáltam
én téged/titeket
csodáltalak		 csodáltad csodálta csodáltuk csodáltátok csodálták
Conditional mood Present Indefinite csodálnék csodálnál csodálna csodálnánk csodálnátok csodálnának
Definite csodálnám
én téged/titeket
csodálnálak		 csodálnád csodálná csodálnánk csodálnátok csodálnák
Subjunctive mood Present Indefinite csodáljak csodálj
or
csodáljál		 csodáljon csodáljunk csodáljatok csodáljanak
Definite csodáljam
én téged/titeket
csodáljalak		 csodáld
or
csodáljad		 csodálja csodáljuk csodáljátok csodálják
Conjugated infinitive csodálnom csodálnod csodálnia csodálnunk csodálnotok csodálniuk

Derived terms

(With verbal prefixes):

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.