csata
Hungarian
Etymology
Borrowed from Serbo-Croatian četa (“troop, squad”). First attested in 1532.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃɒtɒ]
- Hyphenation: csa‧ta
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | csata | csaták |
| accusative | csatát | csatákat |
| dative | csatának | csatáknak |
| instrumental | csatával | csatákkal |
| causal-final | csatáért | csatákért |
| translative | csatává | csatákká |
| terminative | csatáig | csatákig |
| essive-formal | csataként | csatákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | csatában | csatákban |
| superessive | csatán | csatákon |
| adessive | csatánál | csatáknál |
| illative | csatába | csatákba |
| sublative | csatára | csatákra |
| allative | csatához | csatákhoz |
| elative | csatából | csatákból |
| delative | csatáról | csatákról |
| ablative | csatától | csatáktól |
| Possessive forms of csata | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | csatám | csatáim |
| 2nd person sing. | csatád | csatáid |
| 3rd person sing. | csatája | csatái |
| 1st person plural | csatánk | csatáink |
| 2nd person plural | csatátok | csatáitok |
| 3rd person plural | csatájuk | csatáik |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.