család

Hungarian

Etymology

Borrowed from a Slavic language. Compare Proto-Slavic *čeljadь, Bulgarian челяд (čeljad, “children, offspring; family, household”), Macedonian челад (čelad, “children”) and Serbo-Croatian čeljad (“household”), ultimately from Proto-Slavic *čędo (“child”).[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈt͡ʃɒlaːd]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: csa‧lád

Noun

család (plural családok)

  1. family
  2. (biology, taxonomy) family

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative család családok
accusative családot családokat
dative családnak családoknak
instrumental családdal családokkal
causal-final családért családokért
translative családdá családokká
terminative családig családokig
essive-formal családként családokként
essive-modal — —
inessive családban családokban
superessive családon családokon
adessive családnál családoknál
illative családba családokba
sublative családra családokra
allative családhoz családokhoz
elative családból családokból
delative családról családokról
ablative családtól családoktól
Possessive forms of család
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. családom családjaim
2nd person sing. családod családjaid
3rd person sing. családja családjai
1st person plural családunk családjaink
2nd person plural családotok családjaitok
3rd person plural családjuk családjaik

Synonyms

Derived terms
  • családbeli
  • családi
  • családos
  • családtalan
  • családú
Compound words

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.