bőbeszédű

Hungarian

Etymology

(plentiful, ample) + beszédű (of talk)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbøːbɛseːdyː]
  • (file)
  • Hyphenation: bő‧be‧szé‧dű

Adjective

bőbeszédű (comparative bőbeszédűbb, superlative legbőbeszédűbb)

  1. talkative

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative bőbeszédű bőbeszédűek
accusative bőbeszédűt bőbeszédűeket
dative bőbeszédűnek bőbeszédűeknek
instrumental bőbeszédűvel bőbeszédűekkel
causal-final bőbeszédűért bőbeszédűekért
translative bőbeszédűvé bőbeszédűekké
terminative bőbeszédűig bőbeszédűekig
essive-formal bőbeszédűként bőbeszédűekként
essive-modal
inessive bőbeszédűben bőbeszédűekben
superessive bőbeszédűn bőbeszédűeken
adessive bőbeszédűnél bőbeszédűeknél
illative bőbeszédűbe bőbeszédűekbe
sublative bőbeszédűre bőbeszédűekre
allative bőbeszédűhöz bőbeszédűekhez
elative bőbeszédűből bőbeszédűekből
delative bőbeszédűről bőbeszédűekről
ablative bőbeszédűtől bőbeszédűektől

Synonyms

Antonyms

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.