bálvány

Hungarian

Etymology

Borrowed from a Slavic language.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbaːlvaːɲ]
  • (file)
  • Hyphenation: bál‧vány

Noun

bálvány (plural bálványok)

  1. idol, image, fetish

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative bálvány bálványok
accusative bálványt bálványokat
dative bálványnak bálványoknak
instrumental bálvánnyal bálványokkal
causal-final bálványért bálványokért
translative bálvánnyá bálványokká
terminative bálványig bálványokig
essive-formal bálványként bálványokként
essive-modal
inessive bálványban bálványokban
superessive bálványon bálványokon
adessive bálványnál bálványoknál
illative bálványba bálványokba
sublative bálványra bálványokra
allative bálványhoz bálványokhoz
elative bálványból bálványokból
delative bálványról bálványokról
ablative bálványtól bálványoktól
Possessive forms of bálvány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bálványom bálványaim
2nd person sing. bálványod bálványaid
3rd person sing. bálványa bálványai
1st person plural bálványunk bálványaink
2nd person plural bálványotok bálványaitok
3rd person plural bálványuk bálványaik

Derived terms

(Compound words):

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.