bordáz

Hungarian

Etymology

borda +‎ -z. First attested in 1801. [1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbordaːz]
  • Hyphenation: bor‧dáz

Verb

bordáz

  1. (transitive) to rib (equip with ribs)

Conjugation
conjugation of bordáz
Infinitive bordázni
Past participle bordázott
Present participle bordázó
Future participle bordázandó
Adverbial participle bordázva
Potential bordázhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite bordázok bordázol bordáz bordázunk bordáztok bordáznak
Definite bordázom
én téged/titeket
bordázlak		 bordázod bordázza bordázzuk bordázzátok bordázzák
Past Indefinite bordáztam bordáztál bordázott bordáztunk bordáztatok bordáztak
Definite bordáztam
én téged/titeket
bordáztalak		 bordáztad bordázta bordáztuk bordáztátok bordázták
Conditional mood Present Indefinite bordáznék bordáznál bordázna bordáznánk bordáznátok bordáznának
Definite bordáznám
én téged/titeket
bordáználak		 bordáznád bordázná bordáznánk bordáznátok bordáznák
Subjunctive mood Present Indefinite bordázzak bordázz
or
bordázzál		 bordázzon bordázzunk bordázzatok bordázzanak
Definite bordázzam
én téged/titeket
bordázzalak		 bordázd
or
bordázzad		 bordázza bordázzuk bordázzátok bordázzák
Conjugated infinitive bordáznom bordáznod bordáznia bordáznunk bordáznotok bordázniuk

Derived terms
  • bordázat
  • bordázott

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.