bizomány

Hungarian

Etymology

bízik (to trust) + -omány (noun-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbizomaːɲ]
  • Hyphenation: bi‧zo‧mány

Noun

bizomány (plural bizományok)

  1. consigning, consignment, commission (the act of transferring to the custody of someone, usually for sale, transport, or safekeeping)
  2. (archaic) mission, duty, task, assignment

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative bizomány bizományok
accusative bizományt bizományokat
dative bizománynak bizományoknak
instrumental bizománnyal bizományokkal
causal-final bizományért bizományokért
translative bizománnyá bizományokká
terminative bizományig bizományokig
essive-formal bizományként bizományokként
essive-modal
inessive bizományban bizományokban
superessive bizományon bizományokon
adessive bizománynál bizományoknál
illative bizományba bizományokba
sublative bizományra bizományokra
allative bizományhoz bizományokhoz
elative bizományból bizományokból
delative bizományról bizományokról
ablative bizománytól bizományoktól
Possessive forms of bizomány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bizományom bizományaim
2nd person sing. bizományod bizományaid
3rd person sing. bizománya bizományai
1st person plural bizományunk bizományaink
2nd person plural bizományotok bizományaitok
3rd person plural bizományuk bizományaik

Derived terms

  • bizományi
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.