betöltött

Hungarian

Etymology

betölt + -ött

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbɛtøltøtː]
  • Hyphenation: be‧töl‧tött

Verb

betöltött

  1. third-person singular indicative past indefinite of betölt
  2. past participle of betölt

Adjective

betöltött (not comparable)

  1. filled (up), loaded, reached

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative betöltött betöltöttek
accusative betöltöttet betöltötteket
dative betöltöttnek betöltötteknek
instrumental betöltöttel betöltöttekkel
causal-final betöltöttért betöltöttekért
translative betöltötté betöltöttekké
terminative betöltöttig betöltöttekig
essive-formal betöltöttként betöltöttekként
essive-modal
inessive betöltöttben betöltöttekben
superessive betöltöttön betöltötteken
adessive betöltöttnél betöltötteknél
illative betöltöttbe betöltöttekbe
sublative betöltöttre betöltöttekre
allative betöltötthöz betöltöttekhez
elative betöltöttből betöltöttekből
delative betöltöttről betöltöttekről
ablative betöltöttől betöltöttektől
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.