betűtípus

Hungarian

Etymology

betű (“letter”) +‎ típus (“type”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈbɛtyːtiːpuʃ]
  • Hyphenation: be‧tű‧tí‧pus

Noun

betűtípus (plural betűtípusok)

  1. (typography) typeface (particular design of some type, font, or a font family[1])

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative betűtípus betűtípusok
accusative betűtípust betűtípusokat
dative betűtípusnak betűtípusoknak
instrumental betűtípussal betűtípusokkal
causal-final betűtípusért betűtípusokért
translative betűtípussá betűtípusokká
terminative betűtípusig betűtípusokig
essive-formal betűtípusként betűtípusokként
essive-modal — —
inessive betűtípusban betűtípusokban
superessive betűtípuson betűtípusokon
adessive betűtípusnál betűtípusoknál
illative betűtípusba betűtípusokba
sublative betűtípusra betűtípusokra
allative betűtípushoz betűtípusokhoz
elative betűtípusból betűtípusokból
delative betűtípusról betűtípusokról
ablative betűtípustól betűtípusoktól
Possessive forms of betűtípus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. betűtípusom betűtípusaim
2nd person sing. betűtípusod betűtípusaid
3rd person sing. betűtípusa betűtípusai
1st person plural betűtípusunk betűtípusaink
2nd person plural betűtípusotok betűtípusaitok
3rd person plural betűtípusuk betűtípusaik

References
  1. Virágvölgyi Péter, A tipográfia mestersége – számítógéppel. Osiris Kiadó, Budapest, 2004, →ISBN, page 71
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.