automatikus

Hungarian

Etymology

Borrowed from German automatisch.[1] With Latinate -ikus ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɒutomɒtikuʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: au‧to‧ma‧ti‧kus

Adjective

automatikus (comparative automatikusabb, superlative legautomatikusabb)

  1. automatic

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative automatikus automatikusak
accusative automatikusat automatikusakat
dative automatikusnak automatikusaknak
instrumental automatikussal automatikusakkal
causal-final automatikusért automatikusakért
translative automatikussá automatikusakká
terminative automatikusig automatikusakig
essive-formal automatikusként automatikusakként
essive-modal
inessive automatikusban automatikusakban
superessive automatikuson automatikusakon
adessive automatikusnál automatikusaknál
illative automatikusba automatikusakba
sublative automatikusra automatikusakra
allative automatikushoz automatikusakhoz
elative automatikusból automatikusakból
delative automatikusról automatikusakról
ablative automatikustól automatikusaktól

Derived terms

See also

  • Appendix:Hungarian words ending in -ikus

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.