asztalos

See also: Asztalos

Hungarian

Etymology

asztal + -os

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɒstɒloʃ]
  • Hyphenation: asz‧ta‧los

Noun

asztalos (plural asztalosok)

  1. joiner, carpenter (buildings), cabinetmaker (furniture)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative asztalos asztalosok
accusative asztalost asztalosokat
dative asztalosnak asztalosoknak
instrumental asztalossal asztalosokkal
causal-final asztalosért asztalosokért
translative asztalossá asztalosokká
terminative asztalosig asztalosokig
essive-formal asztalosként asztalosokként
essive-modal
inessive asztalosban asztalosokban
superessive asztaloson asztalosokon
adessive asztalosnál asztalosoknál
illative asztalosba asztalosokba
sublative asztalosra asztalosokra
allative asztaloshoz asztalosokhoz
elative asztalosból asztalosokból
delative asztalosról asztalosokról
ablative asztalostól asztalosoktól
Possessive forms of asztalos
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. asztalosom asztalosaim
2nd person sing. asztalosod asztalosaid
3rd person sing. asztalosa asztalosai
1st person plural asztalosunk asztalosaink
2nd person plural asztalosotok asztalosaitok
3rd person plural asztalosuk asztalosaik

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.