apály

Hungarian

Etymology

From the stem of apad (to ebb; subside, recede) + -ály (noun-forming suffix).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɒpaːj]
  • (file)
  • Hyphenation: apály

Noun

apály (plural apályok)

  1. low tide

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative apály apályok
accusative apályt apályokat
dative apálynak apályoknak
instrumental apállyal apályokkal
causal-final apályért apályokért
translative apállyá apályokká
terminative apályig apályokig
essive-formal apályként apályokként
essive-modal
inessive apályban apályokban
superessive apályon apályokon
adessive apálynál apályoknál
illative apályba apályokba
sublative apályra apályokra
allative apályhoz apályokhoz
elative apályból apályokból
delative apályról apályokról
ablative apálytól apályoktól
Possessive forms of apály
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. apályom apályaim
2nd person sing. apályod apályaid
3rd person sing. apálya apályai
1st person plural apályunk apályaink
2nd person plural apályotok apályaitok
3rd person plural apályuk apályaik

Antonyms

See also

  • Appendix:Hungarian words with ly

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.