antikvitás
Hungarian
Etymology
From Latin antiquitas.[1] With -itás ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɒntikvitaːʃ]
- Hyphenation: an‧tik‧vi‧tás
Noun
antikvitás (plural antikvitások)
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | antikvitás | antikvitások |
| accusative | antikvitást | antikvitásokat |
| dative | antikvitásnak | antikvitásoknak |
| instrumental | antikvitással | antikvitásokkal |
| causal-final | antikvitásért | antikvitásokért |
| translative | antikvitássá | antikvitásokká |
| terminative | antikvitásig | antikvitásokig |
| essive-formal | antikvitásként | antikvitásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | antikvitásban | antikvitásokban |
| superessive | antikvitáson | antikvitásokon |
| adessive | antikvitásnál | antikvitásoknál |
| illative | antikvitásba | antikvitásokba |
| sublative | antikvitásra | antikvitásokra |
| allative | antikvitáshoz | antikvitásokhoz |
| elative | antikvitásból | antikvitásokból |
| delative | antikvitásról | antikvitásokról |
| ablative | antikvitástól | antikvitásoktól |
| Possessive forms of antikvitás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | antikvitásom | antikvitásaim |
| 2nd person sing. | antikvitásod | antikvitásaid |
| 3rd person sing. | antikvitása | antikvitásai |
| 1st person plural | antikvitásunk | antikvitásaink |
| 2nd person plural | antikvitásotok | antikvitásaitok |
| 3rd person plural | antikvitásuk | antikvitásaik |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from
Wiktionary.
The text is licensed under Creative
Commons - Attribution - Sharealike.
Additional terms may apply for the media files.