ametiszt

See also: Ametiszt

Hungarian

ametiszt

Etymology

From German Amethyst, from Latin amethystus, from Ancient Greek ἀμέθυστος (améthustos, amethyst, literally not intoxicating). The Greeks believed that the amethyst prevented intoxication.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɒmɛtist]
  • (file)
  • Hyphenation: ame‧tiszt

Noun

ametiszt (plural ametisztek)

  1. amethyst

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ametiszt ametisztek
accusative ametisztet ametiszteket
dative ametisztnek ametiszteknek
instrumental ametiszttel ametisztekkel
causal-final ametisztért ametisztekért
translative ametisztté ametisztekké
terminative ametisztig ametisztekig
essive-formal ametisztként ametisztekként
essive-modal
inessive ametisztben ametisztekben
superessive ametiszten ametiszteken
adessive ametisztnél ametiszteknél
illative ametisztbe ametisztekbe
sublative ametisztre ametisztekre
allative ametiszthez ametisztekhez
elative ametisztből ametisztekből
delative ametisztről ametisztekről
ablative ametiszttől ametisztektől
Possessive forms of ametiszt
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ametisztem ametisztjeim
2nd person sing. ametiszted ametisztjeid
3rd person sing. ametisztje ametisztjei
1st person plural ametisztünk ametisztjeink
2nd person plural ametisztetek ametisztjeitek
3rd person plural ametisztjük ametisztjeik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.