amatőr

See also: amator and amatör

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Amateur, from French amateur, from Latin amator.[1] With -őr ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɒmɒtøːr]
  • Hyphenation: ama‧tőr

Noun

amatőr (plural amatőrök)

  1. amateur

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative amatőr amatőrök
accusative amatőrt amatőröket
dative amatőrnek amatőröknek
instrumental amatőrrel amatőrökkel
causal-final amatőrért amatőrökért
translative amatőrré amatőrökké
terminative amatőrig amatőrökig
essive-formal amatőrként amatőrökként
essive-modal
inessive amatőrben amatőrökben
superessive amatőrön amatőrökön
adessive amatőrnél amatőröknél
illative amatőrbe amatőrökbe
sublative amatőrre amatőrökre
allative amatőrhöz amatőrökhöz
elative amatőrből amatőrökből
delative amatőrről amatőrökről
ablative amatőrtől amatőröktől
Possessive forms of amatőr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. amatőröm amatőreim
2nd person sing. amatőröd amatőreid
3rd person sing. amatőrje amatőrei
1st person plural amatőrünk amatőreink
2nd person plural amatőrötök amatőreitek
3rd person plural amatőrjük amatőreik

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.