Török

See also: torok, törők, tőrök, and török

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtørøk]
  • (file)
  • Hyphenation: Tö‧rök

Proper noun

Török

  1. A surname.

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative Török Törökök
accusative Törököt Törököket
dative Töröknek Törököknek
instrumental Törökkel Törökökkel
causal-final Törökért Törökökért
translative Törökké Törökökké
terminative Törökig Törökökig
essive-formal Törökként Törökökként
essive-modal
inessive Törökben Törökökben
superessive Törökön Törökökön
adessive Töröknél Törököknél
illative Törökbe Törökökbe
sublative Törökre Törökökre
allative Törökhöz Törökökhöz
elative Törökből Törökökből
delative Törökről Törökökről
ablative Töröktől Törököktől
Possessive forms of Török
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Törököm Törökjeim
2nd person sing. Törököd Törökjeid
3rd person sing. Törökje Törökjei
1st person plural Törökünk Törökjeink
2nd person plural Törökötök Törökjeitek
3rd person plural Törökjük Törökjeik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.